Szív utca 42: március 2014

Hogy ki volt Reich Jakab, aki a Szív utca 42-t építtette, azt a Budapesti Czim- és Lakásjegyzékből deríthetjük ki, amely a Fővárosi Szabó Ervin könyvtár adatbázisai között online is elérhető, böngészhető.

„A Franklin Társulat 1880 és 1928 között, összesen 29 alkalommal jelentette meg e fontos kézikönyvet. (…) az adatbázisban összesen 30 kötet, 50523 oldal érhető el kereshető formában.

A kézikönyvek egyebek közt tartalmazzák Budapest betűrendes ház- és telekjegyzékét a tulajdonosok nevével, a képviseleti és az államhatalmi szervek, hivatalok adatait, az egyesületek, a vállalatok és különböző foglalkozáscsoportok jegyzékeit, az iparosok, kereskedők és egyéb szolgáltatásokat végzők listáját; továbbá Budapest lakosainak betűrendes lakcímjegyzékét.” - írják a könyvtár vonatkozó oldalán (http://db.fszek.hu/cimtar).

Képzeljünk el tehát egy telefonkönyvet egy századelős Arany Oldalakkal egybegyúrva. Durván az első kétszáz oldalán találjuk a telekjegyzéket a tulajdonosok neveivel, majd jönnek az udvartartások, hivatalok, egyesületek, betéti társaságok és „egyéb czégek”, aztán az állati oltónyirktermelőktől a hites tolmácsokon át a vívóiskolákig minden egyéb, s az első ezer oldalig jutva letudjuk még a gyárosokat, iparosokat és kereskedőket „foglalkozás és szakma szerint betűrendben csoportosítva”. A következő ezer-ezerháromszáz oldalon, vagyis a kiadvány teljes terjedelmének körülbelül a felén találjuk a lakásjegyzéket, Budapest lakosainak betűrendes névsorával, a foglalkozásuk megjelölésével. Már a mai marketing ismeretekkel megmosolyogtató korabeli hirdetésekért, és az olyan kifejezésekért is érdemes belenézni, mint a borügynök, a bérkocsiiparos, vagy a gabonamegbízott, de nem szórakozni jöttünk, fontos feladatunk van. A Reich Jakab.

Pedig lehetne még szemezgetni.

Kezdjük a ház- és telekjegyzékkel. Eszerint 1908-ban még Singer Ármin és neje voltak a Szív utca 42 alatti, 3214-es helyrajzi számú telek tulajdonosai, 1909-ben azonban már Reich Jakab és kedves felesége. Mivel a nevén kívül egyebet itt nem tudunk meg róla, heves lapozgatás után, és bő ezerötszáz oldallal odébb körözhetünk egy keveset a rendelkezésünkre álló Reich Jakabok fölött, van belőlük hat a lakcímjegyzékben. Játsszunk el a gondolattal, hogy vajon a betűszedő, a lakatos, avagy az olajkereskedő lehet-e a miénk. (Kávémérőre gondolni sem merünk.) Egyik a másiknál szebb perspektíva: Reich úr, aki folyton nyomdafestékes, vagy éppen olajos ujjaival összemaszatolja a kaput, meglehet, valamelyik sötét folt a rozsdás korlátokon épp az ő kezének a nyoma; vagy aki örömmel javítja meg a házban – sőt, az egész utcában! – a kilincseket, saját kezűleg gyártja a postaládakulcsokat, és ha valaki netán otthonából kizárná magát, szükségtelen az ajtónak nekimenni; csak hívják a Jakabot, itt mindenki így szólítja, majd ő megoldja szép kíméletesen.

Hanem fájdalom, ezek mind más Reich Jakabok, bár ezt még az 1914-es évfolyamból nem tudjuk meg, hiába szaladunk érte lélekszakadva - '14-ben egy árva R.J. sem lakik a Szív utcza 42-ben. Felépült a ház, a tulaj meg sehol. De gyerünk tovább: 1915-ben a Franklin társulatnak nem volt érkezése kiadni a jegyzéket, 1916-ban azonban már igen, s ennek a 2251-ik oldalán rá is bukkanunk Reich Jakab mészáros m. –re a Szív utcza 42-ben.

Ott van!.

Egy mészáros mester. Gondoljunk bele, végülis nem rossz az sem: a padlástérben, ahol ma állítólag derékig áll a galambürülék, egykor szépen lengedezhettek a füstölt húsok, a mi Jakabunk lapátkezéhez pedig megszámlálhatatlan hektoliter vér tapadt.

Ha innen visszakövetjük a korábbi lakcímeit, egy igazi pesti vagabund bontakozik ki előttünk, aki 1894-ben a Teréz körúton, 1898-ban a Király utcában, majd 1899-től (1901-1902-ben nyerte el a kis „m.”-et is a mészáros mellé, gratulálunk) 1906-ig a Kemnitzer (a mai, részben Dohnányi Ernő, részben pedig Szófia) utcában lakik. Ezután a Rózsa utca 27, a IX. kerületi Mátyás utca, majd 1912-ben és 1914-ben a Hegedűs Sándor utca 15 következik (amely valójában ugyanúgy a Kemnitzer, csak 1907-ben átnevezték). Az 1913-as kötet 2065-ik oldalán azonban a IV. kerületi Molnár utca 11-ben találjuk, ami azért érdekes, mert a Budapest teljes utcanévlexikona szerint ilyen nevű utca volt az I., II., III., V., stb. kerületekben, csak éppen a IV.-ben nem.

Jól értjük? Reich Jakab egy évig egy nem létező utcában lakott? Beszippantotta volna egy nagyvárosi fekete lyuk, hogy egy év múlva megint a Hegedűs Sándor utcában köpje ki? És mit csinált mindeközben Reich Jakabné? Az asztallapra borulva sírt?

Természetesen - és a megoldatlan rejtélyekért repeső szívünknek: sajnos - ennél jóval racionálisabb a magyarázat. Nevezetesen, hogy a mai Újpest, és az 1913-as IV. kerület közel sem ugyanaz – utóbbi akkoriban még a Belváros volt. Ahogyan a Wikipédia is írja:

„Budapest egyesítésétől Nagy-Budapest létrejöttéig a Belváros önálló kerület volt Budapest IV. kerületeként, ez azonban 1950-ben megszűnt, területét az V. kerületbe olvasztották, sorszámát pedig az akkor Budapesthez csatolt Újpest kapta meg.” (http://hu.wikipedia.org/wiki/Belv%C3%A1ros_%28Budapest%29)

Az utcanévlexikon persze a jelenlegi kerületek szerint listázza az utcákat. A titokzatos Molnár utca tehát nem más, mint a mai belvárosi Molnár utca, az Országos Idegen Nyelvű Könyvtárral, amely, mit ad isten, éppen a 11-es szám alatt található.

Most, hogy már rendezhetünk Reich Jakab-sétát, a térképen az egyes állomásokat helyes kis marhacsülkökkel jelölve, pillantsunk bele még az iparosok jegyzékébe, hátha az is elárul valamit. Ha mást nem is, annyit látni, hogy Jakabunk hol a lakóhelyén, mondjuk a Teréz körúton, hol pedig másutt, például a Csengery utcában praktizált. Ez utóbbi berendezkedés nyilván kényelmesebb – őszintén: melyikünk kívánná minden reggel magas tarják és gömbölyű felsálak vádló tekintetének kereszttüzében kortyolgatni a kávéját? De a viccet félretéve, az utolsó, 1928-as Franklin-féle címjegyzékben Reich Jakab még vidáman dolgozza fel a húst a Hegedűs Sándor utca 17-ben, egy számmal amellett, ahol évekig lakott. Ez a Szív utcától egy kényelmes, tíz perces séta.

A Hegedűs Sándor - ma Szófia - utca 17. 1898-ban épült.

És bár itt nyomát veszítjük, nagy vonalakban mégis kirajzolódott egy jó 30 évnyi történet. Pedig csak neveket és címeket olvasgattunk.

Szív utca 42

2014. március 28., péntek

Lakókvíz

2014. március 27., csütörtök

Reich Jakab nyomában

2014. március 24., hétfő

Felhívás